Tőkés László levelére hónapokig nem jött válasz az RMDSZ központjából. Egy kisebb, jobban fizetett csoport, a parlamenti csoport veszi át a nehézkesen működő RMDSZ néhány szerepkörét. Markó Béla is tagja a csoportnak. Markó tudott az amerikai PER közvetítésével folyó nem titkos, de azért titokzatos tájékozódó megbeszélésről a hatalom és az RMDSZ parlamenti csoportjának három meghívott tagja között. A jövő majd kideríti, miért történt mindez pontosan így, írta Gajdos Balogh Attila. Sok RMDSZ-vezető nem ismeri kellőképpen az elmúlt 75 év történetét, mert valójában a nagyromán nacionalizmus nemzetállami ideológiájáról van szó. E tekintetben alig van különbség kormánypárt és ellenzék között. A román hatalom részről még mindig a félrevezetési készség a nagyobb, s a PER-t is erre akarták felhasználni, az Európa Unió tagsága, valamint a legnagyobb kedvezmény elérése érdekében. Iliescu elnök többször kijelentette, nem a kisebbségek helyzetével kell foglalkozni, mert az rendben van, hanem a külföld "helyes" tájékoztatásával. A problémák nem söpörhetők a szőnyeg alá, amint Tokay György képzeli, aki egyszerűen apokaliptikus rémlátásnak tekinti azt, ha Tőkés László etnikai tisztogatásnak nevezi az etnikai tisztogatást, függetlenül attól, hogy az milyen eszközökkel valósul meg. Tokay frakcióvezetőnek nem elég apokaliptikus a zsidók, a németek és a magyarok exódusa, és az sem, hogy semmi sem történik ennek megállítására. /Gajdos Balogh Attila: Információkeringési zavarok egy mamutszövetségben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./
1994. február 8.
Gajdos Balogh Attila elemezte Fey László cikkeit, akinek "igen fejlett magyarkodási iszonya van". Ezzel egyetért a cikkíró, azonban ez nem jelenti azt, hogy úton-útfélen magyarkodást lássunk. Legalább 70 éve a magyarság él nagy tömegben kisebbségi sorsban az utódállamokban, a kisantant államainak külföldi könyvtáraiban elhelyezett könyveiből mégis az derül ki, hogy nem a kisebbség, hanem a többség szorul védelemre. Fey László cikkeiben szélsőségesnek minősíti a kisebbségi vezetőket, így Tőkés Lászlót, annak ellenére, hogy nélkülük még mindig Ceausescu uralkodna és Fey sem vethetné papírra elgondolásait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./
1994. július 23.
Gajdos Balogh Attila állt ki cikkében Tőkés László püspök mellett, visszautasítva Fey László ismételt kirohanásait Tőkés László ellen. Egyáltalán, mit akarnak az őt támadók, mit kellene tenni? /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./
1994. augusztus 15.
A választások előtt Kovács László, jelenlegi magyar külügyminiszter szemére vetette az előző magyar kormánynak, hogy felelős az alapszerződés megkötésének halogatásáért. A Magyar Szocialista Párt győzelme után megszaporodtak a magyarsággal szembeni támadások Romániában. A szegedi Horn-Gherman találkozó szellemének megfelelő gesztusok helyett folynak a magyarellenes provokációk, írja a kolozsvári Gajdos Balogh Attila. /Magyar Nemzet, aug. 15./
1995. június 5.
Az RMDSZ IV. kongresszusának napjaira időzítve jelent meg az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége kiadásában a Fehér könyv /Fehér könyv az 1944. őszi magyarellenes atrocitásokról, RMDSZ, Kolozsvár, 1995/. Az előszót Bodó Barna írta, a könyv Gál Mária, Gajdos Balogh Attila és Imreh Ferenc tényfeltáró publicisztikáit tartalmazza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./
1995. augusztus 19.
Ötven évnek kellett eltelni, hogy könyvbe lehessen foglalni az 1944 őszén Erdélyben történt vérengzéseket, amikor román szabadcsapatok ártatlan magyarokat gyilkoltak meg, Szárazajtán fejszével lefejeztek embereket. Ezt a munkát /Gál Mária-Gajdos Balogh Attila-Imreh Ferenc: Fehér könyv az 1944 őszi magyarellenes atrocitásokról. RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, Kolozsvár, 1995/ románul kellene kiadni, a történelmi igazság kedvéért, hiszen még Andrei Pippidi is arról ír a Foaia próbaszámában, hogy a románság körében azért olyan eleven a magyar ellenségkép, mert a magyarok már 1848-ban mennyi mindent követtek el a románokkal szemben. /Asztalos Lajos: Fehér könyv: Vérengzések 1944 őszén Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19-20./
1995. augusztus 19.
Ötven évnek kellett eltelni, hogy könyvbe lehessen foglalni az 1944 őszén Erdélyben történt vérengzéseket, amikor román szabadcsapatok ártatlan magyarokat gyilkoltak meg, Szárazajtán fejszével lefejeztek embereket. Ezt a munkát /Gál Mária-Gajdos Balogh Attila-Imreh Ferenc: Fehér könyv az 1944 őszi magyarellenes atrocitásokról. RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, Kolozsvár, 1995/ románul kellene kiadni, a történelmi igazság kedvéért, hiszen még Andrei Pippidi is arról ír a Foaia próbaszámában, hogy a románság körében azért olyan eleven a magyar ellenségkép, mert a magyarok már 1848-ban mennyi mindent követtek el a románokkal szemben. /Asztalos Lajos: Fehér könyv: Vérengzések 1944 őszén Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19-20./
1995. november 2.
Nov. 2-án, halottak napján Szabadkán két erdélyi vendég tartott előadást. Gál Mária kolozsvári történész az 1944 őszi erdélyi magyarellenes atrocitásokat, gyilkosságokat ismertette, Bodó Barna, az RMDSZ alelnöke pedig a Fehér könyv, az első ilyen jellegű dokumentumgyűjtemény megjelenésének körülményeiről számolt be. Egyetlen idősebb történész sem hajlandó hozzányúlni ehhez a még mindig érzékeny kérdéshez, a fiatalok - köztük Gál Mária - vállalták a munkát. /Szabad Hét Nap (Szabadka), nov. 9./ Fehér könyv az 1944. őszi magyarellenes atrocitásokról /RMDSZ, Kolozsvár, 1995/ (összeállította:) Gál Mária, Gajdos Balogh Attila, Imreh Ferenc A könyv az észak-erdélyi, székelyföldi vérengzés /Szárazajta, Csíkszentdomokos/ mellett kiért a dél-erdélyire is, román szabadcsapatok ott is megöltek ártatlan magyarokat, névsorukat is közölte: Gyantán 47 főt /köztük egy kétéves, két 13 éves fiú is volt/, Magyarremetén 35 főt /köztük és 12 és egy 15 éves fiút/, Kishalmágyon 6 főt és Szentmihályon szintén 6 embert.
1997. február 2.
Gajdos Balogh Attila elítélte Fey László denunciáló, Iliescu és Funar modorában írt cikkét, amely a bukaresti 22 című lap jan. 7-i számában jelent meg. Fey László ebben a mérsékeltekről és a radikálisokról írt, egyben feljelentette a székelységet, a Duna Televíziót és a Magyarok Világszövetségét. Ha Fey Lászlónak valóban igaza lenne, akkor mindezt elsősorban magyarul kellett volna közölnie. A valóságban a döntő pillanatokban sohasem a radikális vagy mérsékelt szárny győzött, jegyezte meg Gajdos Balogh Attila, hanem a kölcsönös megegyezés. Fey a balos felfogást akarta előtérbe állítani. - Feltétlenül szükség van egy nyomást gyakorló kritikus csoportra, felértékelődik a tiszteletbeli elnök szerepe, ugyanígy az egyházaknak és az intézményeknek is meg kell tenniük a magukét. /Gajdos Balogh Attila: Hány szárnya lehet egy madárnak? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./ Előzmény: jan. 14/5.
1997. március 5.
Gajdos Balogh Attila emlékeztetett arra, hogy a Szabadelvű Kör jan. 31-i vitáján a négy előadó fő következtetése meglepően egybecsengett, melyet már az általuk adott összefoglaló cím jelzett: A magyar nyelvű egyetem kérdése a megváltozott helyzetben, tehát nem önálló magyar egyetemről van szó, és végérvényesen megváltozott helyzetről kívántak meggyőzni. Az RMDSZ részvétele a kormányzásban nem jelenti, hogy előre ihatunk a medve bőrére. Gajdos hangsúlyozta, hogy a rendezvény előadói részéről "történelminek nevezhető hiba, hogy naiv hitükben eleve lemondanak az önálló és különálló magyar egyetemről". Szerinte a közös egyetemen való maradással inkább egyes egyéni érdekeket elégíthetnek ki. Gajdos szerint ebben a "kegyelmi időben", amely nem adatik meg minden emberöltőben és tartalma véges, ki kell mondani a különválást és a teljes önállóságot, ennek minden lehetséges jogi garanciájával együtt. Felelőtlennek és hatalmi elbizakodottságnak minősíti Takács Csaba kijelentését, melyet az ügyvezető elnök a KMDSZ által szervezett kerekasztal után tett, miszerint lehet, hogy a Bolyai egyetemért a harcot "nem egy kormányzati ciklusban kell majd megvívnunk". Gajdos úgy értékeli, hogy a jelenlegi hatalom a NATO-csatlakozás érdekében változtatott az RMDSZ-szel szembeni magatartásán. Magyari Nándor László szabadelvű érvei "már-már gátlástalan érvényesülési vágyának kifejeződései." Mindent globalizálni akar. Országokat, népeket, nyelveket, és természetesen egyetemet. Ez része az egyoldalú, egyneműsítő globális szemléletnek, amely minden helyinek, "kisebbnek" az ellenzője. / Gajdos Balogh Attila: Az önálló magyar nyelvű egyetem eszméje és sorsa a változásnak indult helyzetben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./
1997. március 24.
Gajdos Balogh Attila hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-nek pontosan meg kell fogalmazni követeléseit, különben úgy járunk, mint az egyetemmel. Ciorbea miniszterelnök Budapesten még Bolyai Egyetemről beszélt, hazatérése után már csak tagozatról. Ez a hasonlóság 1945-1947-tel, amikor a Magyar Népi Szövetség semmilyen jogi követelményt nem fogalmazott meg. Ez ellen próbáltak fellépni Márton Áron püspök és társai. - Az "analógiák fel nem ismerésével hasonló helyzetek és eredmények megismétlődését kockáztathatjuk." /Gajdos Balogh Attila: Hasonló helyzetek nincsenek? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./
1997. november 19.
Gajdos Balogh Attila terjedelmes tanulmányában a jelenlegi helyzetet elemezte. Emil Constantinescu elnök nem használja ki azt, hogy milyen lenyűgöző hatással van a társadalomra a hatalom. Az RMDSZ-nek a kormányba lépéskor rögzíteni kellett volna igényeit, és biztosítékokat kellett volna kérnie. Hasonlóan naiv bizalommal volt 1945 őszén a Marosvásárhelyen ülésező Magyar Népi Szövetség a Groza-kormánnyal szemben. Az elemzés írója figyelmeztetett, az alkotmány szerint Románia nemzeti állam, minden ennek van alárendelve. Sergiu Nicolaescu nyíltan ajánlotta a magyarság szétszórását és beolvasztását a National bukaresti napilapnak nyilatkozva. - Az időnyerésért folyik a verseny: minél későbbre tolni a rendezést, hogy minél kevesebb magyarral kelljen számolni. - Király Károly mondta ki /Romániai Magyar Szó, szept. 10./, hogy Emil Constantinescu államfő és Markó Béla elnök hallgat. - Az RMDSZ válságát az információ- és ismerethiány okozza. Ugyanilyen baj, hogy Tőkés László nem tudja, mit fog tenni Markó Béla, és fordítva. A köztük levő tájékoztatás nincs intézményesítve. Markó Béla a kongresszuson is kifejtette, hogy nincs információáramlás, sokan nem tájékozottak például arról, hogy mit végez az RMDSZ vezetősége. /Gajdos Balogh Attila: Elmaradt "vajdaságosodás". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./
1997. november 27.
Gajdos Balogh Attila emlékeztetett Tokay Györgynek vagy Markó Bélának a kolozsvári önálló magyar egyetemmel kapcsolatos vita idején a Groza-korszakkal való összehasonlításra adott magabiztos válaszára: ilyen analógiák nincsenek. A történelmi tanulságok megfelelő biztosítékokat sürgettek az új tanügyi törvényt illetően, beleértve magyar egyetem jogaiba visszahelyezését. A cikkíró Vasile Goldisra hivatkozik, akinek 1911-ben jelent meg az eredetileg magyarul írt A nemzetiségi kérdésről című műve, amelyet 1976-ban újra kiadott a Kriterion. Ebben Goldis írja: "Ha el lehetne érni azt, hogy valamely nép összessége magyarul megtanuljon, akkor egészen bizonyos, hogy ez a nép saját nyelvét idővel elfelejti." /Gajdos Balogh Attila: Viták és analógiák. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./
1998. szeptember 11.
Gajdos Balogh Attila kritikusan írt az RMDSZ kormányba lépéséről: az RMDSZ-nek ehelyett "A reformok és nemzeti közösségünket érintő kérdések" megoldásával kellett volna foglalkoznia. A magyar nyelvű egyetem elleni tiltakozás élén Pruteanu szenátor "bukása" után "a Cs. Gyímesi Éva által európéernek kikiáltott Marga" miniszter áll, "aki a hírhedt multikulturális álarcot is levetve, most már nyíltan a nemzetállam nevében utasítja el" a magyar egyetem gondolatát. - Most készül valami Csernátonban, "ha Markó Béla az RMDSZ egységét félti, éppen emiatt kellene elmennie." /Gajdos Balogh Attila: Csernátonban valami készül. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./
1998. november 3.
Gajdos Balogh Attila reagált Dáné Tibor írására /Kinek használt Csernáton? Szabadság, okt. 1./, emlékeztetve arra, hogy a rendezvény helyi szervezője a Kezdeményezés az Erdélyi Civil Társadalomért, melynek Király Károly az egyik alapítója. A kormányból való kilépések kedvező alkalmait az RMDSZ elhalasztotta, ezért váltak szükségessé a polgári fórumok. Kimondottan hibákról és bűnökről van szó, szögezte le Gajdos Balogh Attila. Dáné Tibor a lehető legkedvezőtlenebb színben próbálja feltüntetni a csernátoni fórumot. Az RMDSZ vezetői óvatosan hallgattak, amikor Orbán Viktor miniszterelnök vagy Pokorni Zoltán oktatási miniszter szavait a román sajtó balkáni stílusú ócsárlással fogadta. "Minden bizonnyal Horn és Kovács szocialistái sokáig mást súgtak, s ettől most sem tudnak szabadulni", állapította meg Gajdos Balogh Attila. /Gajdos Balogh Attila: Nem csupán Csernáton. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./
1998. december 2.
Gajdos Balogh Attila védelmébe vette Nits Árpád írását, nem fogadta el Tibori Szabó Zoltán elmarasztalását. A mérsékelt és radikális elnevezés a román politikát szolgálja, az a megosztottság kimunkálása és állandósítása, figyelmeztetett Gajdos Balogh Attila. A nemzetállami kommunizmus egyetemes hazugságai alakították ki a naiv vagy megalkuvó együttműködők magyar típusát, akikkel sikerült ezt a felosztást elfogadtatni, és az úgynevezett radikálisokat radikálisan elszigetelni. Ez ellen az állapot ellen léptek fel a Kolozsvárról kiinduló fórumok. /Gajdos Balogh Attila: "Mérsékelt", "radikális" és reálpolitika. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./ Ugyanezen oldalon válaszolt Tibori Szabó Zoltán: nem fogadta el, hogy egyoldalú. A mérsékelt-radikális ellentét feloldása szerinte az RMDSZ jelenlegi struktúrájának megszűnését, a szövetség két vagy több pártra szakadását jelentené. Tibori saját bátor kiállására emlékeztetett: Tőkés László egykori védőügyvédéért, Kincses Elődért Tőkés László sem állt ki olyan határozottan, mint ő. Tibori Szabó Zoltán hangsúlyozta, hogy sohasem kellett igazolnia magát, minden tettéért vállalja a felelősséget. Hét évig főszerkesztette a Szabadság napilapot, de nem kapott segítséget. Sem az egyháztól, sem az RMDSZ-től. "Bár erre külön-külön mindegyik kapott pénzt. De az másra kellett. Az igazság pedig érdekeket sértett. Nos, amikor ezt kimondtam, azért "szűnni nem akaró magyarellenesnek" bélyegzett öt püspök meg egy érseki helynök. Hogy aztán az általam megfogalmazott vádakat sokkal súlyosabb formában igazolják magyar állami pénzügyi ellenőrök." Tibori Szabó Zoltán mindig nonkorformista volt, állapította meg saját magáról. /Tibori Szabó Zoltán: A fehér, a fekete, a szürkék meg a többi szín. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./ Tibori Szabó Zoltán írásában olvasható, hogy amikor kimondta az igazságot, akkor azért magyarellenesnek bélyegezték a püspökök. Az igazság kimondásának minősítette tehát az 1996-ban publikált cikkét, amelyben a Magyarok Világszövetségét támadta: az MVSZ-t egyáltalán nem foglalkoztatja a határon túli magyarok sorsa, az "egészben csak a svihákság világméterű." /Tibori Szabó Zoltán: Világméretek. = Szabadság (Kolozsvár), 1996. jún. 22./ Ez ellen a hang ellen tiltakoztak a püspökök, akik a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága Védnöki Testülete tagjai /Szabadság (Kolozsvár), 1996. júl. 16./ Tibori Szabó Zoltán a Népszabadság romániai tudósítója.
1999. október 11.
1944-es áldozatok: 1944 szeptember-októberében román fegyveresek több helyen gyilkolni kezdték a védtelen magyar lakosságot. Szárazajta, Csíkszentdomokos, Magyarremete... összesen harminchárom településben fordultak meg és több mint száz az áldozatok száma. Csíkszentdomokoson 12 magyar embert /köztük 18 éves fiút és 82 éves asszonyt/ gyilkoltak meg Olteanu fegyveresei. /Gál Mária-Gajdos Balogh Attila-Imreh Ferenc: Fehér könyv az 1944 őszi magyarellenes atrocitásokról (RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, Kolozsvár, 1995).
2000. május 22.
A június 1-jén kezdődő Ünnepi Könyvhéten tizenöt határon túli magyar kiadó, illetve könyvműhely több mint félszáz kötettel jelentkezik, a kolozsvári Kalota és az ungvári Pánsíp most mutatkozik be először az olvasóknak. A határon túli kiadványok többsége művelődéstörténeti, néprajzi és irodalomtörténeti munka, illetve több történelmi témájú tanulmány is helyet kapott a kínálatban. Gajdos Balogh Attila Fegyencek az utcában (Stúdium Kiadó, Kolozsvár) című regénye a második világháború utáni Kolozsváron játszódik, egy kisebbségi sorban élő fiatalember zsarnokság elleni lázadását ábrázolja. Balla D. Károly Ne gondolj a fehér elefántra /Pánsíp, Ungvár/ címmel a kárpátaljai szerző öt színpadi művel jelentkezett. A memoárok sorában lát napvilágot Sinkó Ervin háborús naplója (1939-1944) /Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság, Újvidék/ amely az 1973-ban bezúzott kötet első teljes magyar kiadása. Az irodalomtörténeti munkák között szerepel Magyar Zoltán: Petőfi a Felvidéken című könyve. Utasi Csaba: Csak emberek című kötetében (Forum, Újvidék) az elmúlt nyolcvan év vajdasági magyar költészetét tekinti át. - Rákos Péter, a prágai Károly Egyetem Magyar Tanszékének tanára Nemzeti jelleg: a miénk és a másoké című kötete a nemzetek más nemzetekről és önmagukról alkotott képének kérdéskörét járja körül. - A Kolozsvári harmincadjegyzék 1599-1637 (Kriterion) bemutatja, hogy mennyire virágzó volt az akkori kereskedelmi élet a "kincses" városban. Nagy Sándor - 1921-1940 között bukaresti lelkész - A regáti magyarság című könyve (Kalota Kiadó, Kolozsvár) a Kárpátokon túlra került magyarság beolvadásának, illetve megmaradásának esélyeit vette számba. A pozsonyi Madách-Posonium közreadja Czibulka Imre munkáját, a szlovákiai településnevek magyar megfelelőit. /Könyvheti készülődés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./
2000. május 23.
Gajdos Balogh Attila kicsinyesnek és visszataszítónak látta Tibori Szabó Zoltánnak (2000. április 26.), és Kántor Lajosnak (2000. március 18.) a Szabadságban közölt megnyilatkozásait Patrubány Miklós ügyében. Patrubány ugyanis idejében feltárta "múltjának egyik momentumát, amelyet ez alkalommal Kántor, de különösen Tibori a lejáratására próbáltak felhasználni. Gajdos Balogh Attila nyersen, bántóan írt Csoóriról: "Csoóri Sándor, profinak egyáltalán nem mondható eddigi költő (és hibásan költő, azaz költekező) elnök érdeme az, hogy akkor, amikor - az ő szavaival élve - "itt a környéken egyetlen népnek sem volt olyan nemzetietlen vezetése, mint Magyarországnak", ennek a közveszélyesen egyoldalú, hol internacionalista, hol kozmopolita irányzatnak útját állta." Ezután a cikkíró lelkesen kiállt Patrubány mellett. /Gajdos Balogh Attila: Kit akarnak lejáratni? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./
2001. november 20.
1990-ben Gagyi-Balla István /Kolozsvár, 1932. aug. 3. - Kolozsvár, 2001. aug. 19./ történész kezdte a "szóbeli történelem" (oral history) gyűjtőmódszerével rögzíteni az addig visszafojtott 1956-os emlékezések meglepő áradatát. Munkájából bő részleteket először a kolozsvári Szabadság több tucat száma közölt, majd egy közös magyarországi kötet, tavaly pedig a Magyarok Világszövetsége közreműködésével egy kompaktlemez készült. Gagyi-Balla István munkáját tovább kellene vinnie valakinek. /Gajdos Balogh Attila: Ad futuram memoriam. Száll az ének szájról szájra. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 20./
2002. március 27.
Sokan sértik az RMDSZ jelenlegi csúcsvezetésének az önérzetét. Azt is sokan állítják, hogy a kormánypárttal tavaly kötött megállapodásból sem sok valósult meg. Egyesek szerint mintegy 50 százalék csupán. Csakhogy az RMDSZ 100 százalékot teljesített. Így a kisebbségben kormányzó Szociáldemokrata Párt úgyszólván mindent keresztülvitt a parlamentben. Az RMDSZ vezetőségében soha senkit sem vontak felelősségre emiatt. Még most is, immár a prágai NATO-csúcs előestéjén is, csak "tanulmányozni" kívánják az "önálló magyar állami egyetemen", a magyar nyelvű karok és tanszékek felállításának "lehetőségét". Holott a magyar egyetemi hallgatók aránya még mindig csak fele a románnak. Az egyházi ingatlanok ügyének napirendre tűzését viszont az egyházak segítő föllépése kényszerítette ki, emlékeztetett Gajdos Balogh Attila. Ideje volt a parlamenti Polgári Szárny létrehozása, amely a megállapodás dátumszerű végre nem hajtását szóvá teheti a parlamentben. /Gajdos Balogh Attila: Két szárnnyal még szárnyalni is lehetne. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./
2002. május 13.
A Szociáldemokrata Tömörülés nevű RMDSZ-platform támogatja az RMDSZ és a kormánypárt együttműködési egyezményét, ugyanakkor egységre szólít fel a protokollumba foglaltak érvényesítésének érdekében. A platform szerint a magyarság csupán így érheti el kitűzött céljait. Gajdos Balogh Attila szerint ez szinte egy az egyben egyezik az 1945–1950-es évek magyar nyelvű állampárti sajtójának szólamaival. Az RMDSZ jelenlegi szűkkörű, tényleges vezetése, mintegy négy-öt ember, szinte kivétel nélkül az egykori pártállam érdek- és karrierkommunistáiból áll. Ők, ha kell, még "konfrontálódnak" is. Akár Orbán Viktorral is. Az RMDSZ-vezetés nem tudná, hogy a szövetségnek sokkal nagyobb a súlya a világ szemében, mint a román parlamentben leadható szavazatainak a száma? Vajon nem emiatt választotta éppen az RMDSZ-t partnerül a kormánypárt? Ezt a helyzetet jobban ki lehet(ne) használni! – állapította meg a cikkíró. Megnyugtató az RMDSZ parlamenti frakcióján belül létrejött Polgári Szárny megalakulása, éppen a kormánypárttal kötött megállapodás gyakorlatba ültetésének figyelemmel követésére ("monitorizálására") miatt. A Polgári Szárny elsőként hívta fel a figyelmet arra, hogy a megállapodásba foglalt első határidő — február 28. — lejártakor, a paktumban előirányzott hat feltételből csupán kettő teljesült. Február 27-én a francia Le Monde európai személyiségek vélekedése alapján egy írást közölt arról, hogy az EU-ba lépés után kisebbségi kérdésekben megszűnik a nyomásgyakorlási lehetőség. /Gajdos Balogh Attila: Sok mindent eldöntő év. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./
2002. május 24.
A Magyar Dolgozók Egyesülete és az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése lényegében egyformán elítéli az RMDSZ parlamenti csoportján belül megalakult Polgári Szárnyát. Gajdos Balogh Attila viszont a Polgári Szárnyat az RMDSZ csúcsvezetése önkényes vezetési stílusának ellensúlyozására hivatott csoportosulásnak látja. A Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT), az RMDSZ úgynevezett belső parlamentje ugyanis a hatalmi ágak szétválasztási elvének sem felel meg. Markó Béla szövetségi elnök szerint az SZKT tagjai mögött sok-sok szavazat áll. Valójában az SZKT-ban a küldöttek önmaguk hatalmát ellenőrzik. Az SZKT nem tudja biztosítani a vezetés fölötti ellenőrzést. Ebben az évben a román kormánynak nagyobb szüksége van az RMDSZ-re, mint fordítva. Éppen ezért választotta az RMDSZ-t szövetségesül. - Az erdélyi magyar történelmi egyházak nyomása nélkül még a protokollumba se került volna be az egyházi ingatlanok ügye. /Gajdos Balogh Attila: Melyik egységről van szó? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./
2002. július 12.
Az RMDSZ kongresszusai után az RMDSZ alapszabályzata újra törvénybe iktatja a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT-nek) a létét, szabályozza működését és megválasztásának mikéntjét, hogy a szabályzat végére mégis kiderüljön: még sincs SZKT. Pedig az minden évben többször is ülésezik SZKT néven. Belső parlament, amelyben nem igazi képviselők, hanem kinevezett küldöttek ülnek. Ámbár Markó Béla szerint valahol, valahova mégiscsak megválasztották őket. Gajdos Balogh Attila szerint minden elkövetett hibának, közel tíz éve, a még mindig KOT-ként - Küldöttek Országos Tanácsaként - működő, torz SZKT a fő forrása, amelyben a végrehajtók önmagukat ellenőrizhetik. Az emlékezetes kolozsvári SZKT-n többnyire csak a választott képviselők jó része, meg a fiatalok szavaztak a kormányból való kilépés mellett. Hogy mára kiderüljön: kormányon kívül, a kormányt támogatva, jobb eredményeket lehet elérni. 1996 őszén és után pontosan ezt ajánlotta az akkor "radikálisnak" mondott mai belső ellenzék. Talán jobb lett volna rájuk is hallgatni, s az "egység" nevében nem elszigetelni őket. Így valójában négy-öt ember megvalósult egységéről van szó csupán, akik örökös "kis lépéseikkel" nagy léptekkel keltették a reménytelenség érzését. Ezzel is fokozva a kivándorlás ütemét, amely a megkérdezettek válaszaiból kivehetően korántsem csak gazdasági jellegű, fogalmazott a cikkíró. /Gajdos Balogh Attila: Az érem egyoldalúsítása. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./
2002. július 23.
Föltétlenül el kell gondolkozni azon, hogy egy esetleges közelibb vagy távolabbi, RMDSZ-en belüli szakadást mivel lehetne ellensúlyozni, vetett fel Gajdos Balogh Attila cikkében. Az egyeduralomra törő négy-öt tagú csoport (belső) diktatúrája már nem csupán az ál Szövetségi Képviselők Tanácsán, hanem még az Operatív Tanácson is felülkerekedett. Önkényesen kihagyták a MÁÉRT értekezletének erdélyi küldöttei közül Tőkés László királyhágómelléki református püspököt, a szövetség tiszteletbeli elnökét. A belső diktatúrának, útját kell állni. Az RMDSZ-vezetésnek a kedvező bel- és külpolitikai helyzetek idején határozottan és "kis lépések" nélkül kell(ene) föllépnie a külföld bevonásával, a kedvező kisebbségi légkör megteremtéséhez. Ki tud a szellemi-lelki terrortámadásokról, Funarról a távol Strasbourgban? Mondjuk az RMDSZ-vezetők jóvoltából. Kolozsváron csupán a szakértő egyetemi tanár, Veress Valér említette a kisebbségi lét szerepét a nagymérvű fogyatkozásban. Az önálló állami magyar egyetemet is elpuskázták. /Gajdos Balogh Attila: Szakítópróba és a kisebbségi lét minősége. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./
2002. december 30.
Megrokkant élet és Kisebbségi utazások: Beke György legújabb könyvének címe meg különös alcíme kiegészíti és magyarázza is egymást. (Kapu Könyvek, Budapest, 2002.) Zömmel a trianoni határok menti utódállamok kisebbségi létében megrokkant magyarságának magára találását leíró, huszadik század végi utazások ezek. Megjelenik tehát egy új irodalmi (riport) műfaj: a kisebbségi utazások. Beke György őrjáratra indult. Főként Szerbiába, Horvátországba, Szlovéniába, Ausztriába, Szlovákiába. Az Erdélyből származó író azonnal megérti a kárpátaljai ruszin vagy a német ajkú elzászi ember nemzetiségi problémáit, az elűzött németek honvágyát is. A kötet Elzászi béke? című írása (1996) idéz Francois Mitterrand egykori köztársasági elnök beszédéből: "A győztesek békéje, e század összes békeszerződései, főleg az 1914-től 1918-ig tartó háborút követő szerződések, kezdve a versailles-i szerződéssel, de ugyanúgy az 1947-es szerződés is, és amelyek ezt követték, mind igazságtalan békeszerződések voltak. A győztesek dicsőségét, hatalomvágyát vagy azonnali érdekeit szolgálták. Mindig figyelmen kívül hagyták a történelmi, földrajzi, szellemi vagy etnikai realitásokat. Az elkövetkező háború drámája mindig le volt írva az ezt megelőző békeszerződésben." A beszédnek ez a része sosem jelent meg a központi francia sajtóban. - A román állam nem veszi szívesen az önálló anyanyelvű iskolákat. Az államosított magyar közösségi vagy egyházi épületek visszaszolgáltatása - a jelenlegi ütemben - több évtizedig is. A nagyváradi püspöki palotát már hat éve perli a katolikus egyház, bár már tövény van a visszaszolgáltatásokra. A nyomáskészség hiányzik az RMDSZ vezetőiből, írta Gajdos Balogh Attila. A szolgalelkű megalkuvásban mutatható ki az alapvető különbség például egy Markó Béla és egy Király Károly között, szögezte le. Tőkés László, Kincses Előd vagy akár Szőcs Géza fokozatosan kiszorult a vezetésből. Tokay György például újságíróként Aradon éveken át Ceausescu-dicshimnuszairól volt nevezetes. Verestóy Attila a néhány elemis Ceausescuné vegyészeti intézetében működött, ahová Péter Ferenc, egykori telefonlehallgatós szekus tiszt szerint csak válogatott legények kerülhettek. Ugyancsak Péter Ferenc szerint Verestóy egy udvarhelyi Vipera nevű szervezkedés tagjaként bukott le, ám egyetlenként megszabadult. Egyetemet végezhetett, és szekus támogatással került Ceausescuné mellé. (Lásd: Erdélyi Napló: 1998. dec. 1., 8. és 15-i szám.) Kivizsgálta valaha valaki ezeket az állításokat? Vagy Péter Ferencnek van igaza, aki szerint az RMDSZ-tagokat nem ellenőrizte soha senki, oda bárki beléphetett, s a szervezet a besúgók, ügynökök, szekusok valóságos átjáróháza, akik ma is zsarolhatók, s a főhatalom sok mindent elérhet általuk... Frunda Györgyről csak annyit, hogy ügyvéd létére nem vállalta Tőkés László védelmét, amivel aztán Kincses Előd "kompromittálta" magát Ceausescu előtt. /Gajdos Balogh Attila: Kisebbségi utazások - és néhány javaslat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28. folyt: dec. 30./
2003. január 14.
Megrokkant élet és Kisebbségi utazások: Beke György legújabb könyvének címe és különös alcíme kiegészítik és magyarázzák is egymást (Kapu Könyvek, Budapest, 2002). Beke György Kárpát-medencei kisebbségi körútja őrjáratnak is mondható. Az író megérti a kárpátaljai ruszin, a Leningrád-Szentpétervár környéki inkeri vagy a német ajkú elzászi ember nemzetiségi problémáit, de az elűzött németek honvágyát is. Beke átfogó kisebbségelmélet alapjainak a lerakásához járul hozzá, miközben az egyetemes magyar kisebbségnek is írói szószólója. A kötet Elzászi béke? című írása (1996) idéz Francois Mitterrand egykori francia köztársasági elnök beszédéből: "A győztesek békéje, a század összes békeszerződése, főleg az 1914-től 1918-ig tartó háborút követő szerződések, kezdve a versailles-i szerződéssel, de ugyanúgy az 1947-es szerződés is, és amelyek ezt követték, mind igazságtalan békeszerződések voltak. A győztesek dicsőségét, hatalomvágyát vagy azonnali érdekeit szolgálták. Mindig figyelmen kívül hagyták a történelmi, földrajzi, szellemi vagy etnikai realitásokat. Az elkövetkező háború drámája mindig le volt írva az ezt megelőző békeszerződésben". A beszédnek ez a része sosem jelent meg a központi francia sajtóban. (A román sajtó nagy része s a hivatalos politika meg egyenesen meg is haragudott a szocialista Mitterrand-ra.) Az RMDSZ -nek nincs külpolitikája. Korábban volt valami. Utoljára Bodó Barna volt megbízva ilyesmivel. - Minden államosított közösségi vagy egyházi épület visszaszolgáltatása Erdélyben - a jelenlegi ütemben - több évtizedig is eltarthat. A nagyváradi püspöki palotát már hat éve perli a katolikus egyház, ámbár már törvény van a visszaszolgáltatásokra. Az RMDSZ nem ideológiai párt, azonban egyetlen, totális pártként működik. Ez a román politika érdeke. Ugyancsak érdeke, hogy Tőkés László, Kincses Előd vagy akár Szőcs Géza fokozatosan kiszoruljon a vezetésből. Tokay György Viszont újságíróként Aradon éveken át Ceausescu-dicshimnuszairól volt nevezetes. (Lásd Szőcs Gézának az 1993. évi brassói kongresszuson közzétett röpiratait.) Verestóy Attila a néhány elemis Ceausescuné vegyészeti intézetében működött, ahová Péter Ferenc egykori telefonlehallgatós szekustiszt szerint csak válogatott legények kerülhettek. S valóban - ugyancsak Péter vallomásából tudjuk, hogy -, egy udvarhelyi Vipera nevű szervezkedés tagjaként bukott le, ám egyetlenként megszabadult. Egyetemet végezhetett, és szekus támogatással került Ceausescuné mellé. (Lásd: Erdélyi Napló, 1998. december 1., 8. és 15-ei szám.) - A Magyar Népi Szövetség sorsát írta meg Beke György még 1995-ben, de már Budapesten. A Zrínyi Miklós költő és hadvezér egyik munkájára emlékeztető, igen jellemző című Magyar áfiumban. /Gajdos Balogh Attila: Kisebbségi utazások. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 14./
2004. február 23.
Többen kritizálták Székelyföld területi önkormányzata (autonómiája) szervezeti szabályzatának (statútumának) tervezetét. Nem vették észre, hogy tervezetről van szó. Románia önmagától sem állami magyar egyetemet, sem autonómiát nem fog adni. Ez is indokolja a Magyar Nemzeti Tanács életre hívását, és elsőnek a székelyföldi önkormányzati szervezeti szabályzat-tervezet elfogadását. Guest, az USA romániai nagykövete nemrég tette szóvá, hogy Romániában vannak jó törvények, de nem hajtják végre azokat. A Legfelsőbb Védelmi Tanács elutasította a területi autonómiát és azt „demokrácia és Európa-ellenesnek” minősítette. Csapó József a román parlament szenátoraként 1995-ben elkészítette első autonómiatervezetét. Romániában valószínűleg ő a legjobb ismerője az európai autonómiáknak és autonómiatörekvéseknek. Pontosan ezeket mutatja be közel négyszáz oldalon önálló kötetében, amely végül is 2003-ban jelent meg. – Markó Béla nemrég bejelentette, hogy az autonómia alapjai a Székelyföldön le vannak rakva. Mint a szocializmusé, jegyezte meg cikkében Gajdos Balogh Attila. /Gajdos Balogh Attila: Kiút a feketelyukakból. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21., folyt.: febr. 23./
2004. november 25.
Gajdos Balogh Attila az RMDSZ vezetőit hibáztatta, amiért nem egyeztek ki a Magyar Polgári Szövetséggel a parlamenti választásokon való közös részvételben. Frunda György is elismerte, hogy az RMDSZ a román kormány fő ütőkártyája, az EU-felé való törekvésében. Frunda állította, hogy Tőkés László "nem jó politikus", amikor éppen a nagyváradi református püspök képviselte a helyzetteremtő politikát. Amennyiben nem lesz meg a bejutáshoz szükséges öt százalék, azért mind az RMDSZ, mind a Magyar Polgári Szövetség korifeusainak felelniük kell, szögezte le Gajdos Balogh Attila. Nem ismerték föl a kisebbségvédelem meg a környezetvédelem közös vonásait: a változatosság védelmét és szinten tartását. /Gajdos Balogh Attila: A változatosság gyönyörködtet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24., folyt.:25./
